Körül vagyunk véve zombikkal. Itt élnek közöttünk. Látjuk őket nap, mint nap. Csak lézengenek a világban, bámulnak bele üres tekintettel. Sodródnak napról napra, munkáról munkára, de igazán nem tudják, merre tartanak.  Lehet, hogy nem esznek agyat, de egészen biztosan nem táplálják a sajátjukat sem. Van pulzusuk, de nem igazán élnek. Csak várják, hogy az életük elteljen, és túléljék valahogy.

Lehet, hogy Halloween van,  de ne maradj zombi örökre.

Éld az életedet a lehető legjobb módon, legyél ÉnÜgynök!