Mit fogunk megtudni, ha jobban megismerjük önmagunkat? Azt, hogy jellemzően hogyan reagálunk bizonyos eseményekre, illetve hogy az érzelmeink hogyan befolyásolják viselkedésünket és teljesítményünket. Az ember érző lény. Ingerek érnek minket nap, mint nap. Inger az, ha megéhezünk és az is, ha bosszant valami vagy valaki. Az ingerekre reagál az agyunk egyik legősibb része, így alakulnak ki az érzelmeink. Ha az érzelmekkel el kezdünk dolgozni, akkor bevonjuk a játszmába a gondolkodó agyunkat, például megbeszéljük magunkkal, hogy ha ezt a feladatot ügyesen elvégezzük, akkor elmegyünk ebédelni és meg fog szűnni az éhség. Egy ilyen húzással már fejlesztettük is az érzelmi intelligenciánkat.

Ilyen egyszerű lépésekkel fejleszthetjük az érzelmi intelligenciánk alapját képező önismeretünket:

1. Fogadjuk el, hogy érző lények vagyunk, és vannak érzelmeink!

Mindegy, hogy mit érzünk, tudatosítsuk magunkban, hogy belső énünk a legjobbat teszi, amit az adott pillanatban tehet. Felesleges azon aggódni, hogy miért nem érzünk másképp.

Pl.: ha elviszik az orrunk elől az utolsó rántott húsos szendvicset előlünk, akkor szomorúak vagy idegesek leszünk (legalábbis az, aki szeret ilyet reggelizni/ebédelni).

2. Ismerjük fel és értelmezzük saját érzelmeinket!

Nézzük meg, hogy érzünk egy adott pillanatban, helyzetben. Pozitív vagy negatív ez az érzés. Nyugalom, öröm, szomorúság vagy boldogság? Figyeljük a testünket, hogy hol érezzük az adott érzést. Remeg a gyomrunk, lüktet a fejünk, vagy majd’ szétvet minket az öröm? Nézzük meg, hogy ezt az érzést pontosan mi okozta (keressük meg a korábbi órák történései közül azt, amire így reagált a testünk és a lelkünk.

Pl.: ha a felhőkön lépkedve érkezünk meg a kedvenc helyünkre, akkor előfordulhat, hogy jól sikerült az aznapi outfit és elismerő pillantások kísértek utunkon.

3. Jegyezzük fel érzelmeinket!

Vezessünk róluk naplót. Minden este szánjunk rá pár percet, hogy átgondoljuk aznapi érzéseinket,  a középső részben felsoroltak mentén. Vonjuk le a tanulságokat.

Pl.: reggel ideges lettem, mert elvitték előlem az utolsó rántott húsos szendvicset. Remegett az amúgy éhes gyomrom, és majd’ felrobbantam. Azt hiszem, hogy kicsit túlreagáltam az egészet, hisz a rántotta is nagyon finom reggeli.

Először lehet, hogy kicsit furán érezzük majd magunkat, de nagyon rövid idő alatt – akár már egy héten belül – jelentősen tudatosabbak lehetünk önmagunkkal kapcsolatban, és ezt közeli hozzátartozóink, szeretteink is értékelni fogják.

Kövessetek és megnézzük, hogy mi a második lépés önmagunk felfedezésének kalandos útján!