Azzal mindenki tisztában van, hogy a szavak ereje bizony hatalmas. Amit kimondtunk már nem lehet visszaszívni. És hogy van, amiért már csak bocsánatot lehet kérni …stbstb. Ám én nem erről szeretnék ma beszélni.
Inkább arról, hogy azt vajon hányan tudják, hogy ha azt mondom magamnak, hogy „Jaj de béna vagyok!”, „Hát igen ez Murphy törvénye!” vagy hogy „Persze már megint másnak jobb/szebb/egyszerűbb…!ˇ” akkor ez egy önbeteljesítő jóslat lesz. Hogy miért? Mert elhiszem, illetve elhiszi. Ha sokszor megerősítjük magunkat abban, hogy milyen nehéz is az élet, akkor igazunk lesz. Az agyunk egy ilyen fura szerkezet, ha valamit nagyon sokat mondunk, azt előbb-utóbb elhiszi. Az, hogy ezt konkrétan miért csinálja, arra már nehezebb választ adni. Egyesek szerint szeret minket a saját agyunk, és szereti, ha igazunk van, megint mások szerint egyszerűen át tudjuk verni azzal, ha valamit elég sokszor ismételgetünk, mert olyan mintha megtanulnánk, a verseknél is ment az iskolában, logikus, hogy most is működik.
Így vagy úgy, de a szavainknak varázsereje van. Ez tény, ezzel nem igazán lehet vitatkozni. Amiben van mozgásterünk, hogy hogyan használjuk mindezt. Az már a mi döntésünk és – tetszik vagy sem – a felelősségünk, hogy mire használjuk fel ezt a varázserőt.
Én javaslok egy egyszerű gyakorlatot. Ma csütörtök van, amit van, aki szeret, van, aki nem. Lehet szegény csütörtökre haragudni, mert még nem péntek, de lehet szeretni is, mert már majdnem péntek. Ám ha már így összejöttünk ma, akkor használjuk arra, hogy odafigyelünk a szánkra: ma figyeljünk a szánkra, és a gondolatainkra. A terv, hogy 5 alkalommal, amikor azon kapjuk magunkat, hogy a pohár épp félig üres, akkor fogalmazzuk át az adott mondatot úgy, hogy a pohár félig tele legyen. Segítségképp néhány példa:
|
Előtte :( |
Utána :) |
|
Bakker pont előttem ment el a busz/metró/villamos/vonat! |
Oh de jó pont van időm felhívni anyut/megnézni a kedvenc blogom/lereszelni a körmöm/felnézni az égre! |
|
Óh de béna vagyok, már megint kiborult a kávém/vizem/teám! |
De jó, hogy nem volt sokkal hidegebb/melegebb/színesebb! Vagy ér egy nagyot nevetni magunkon :) |
|
Na már megint mennem kell dolgozni! |
Azért jó, hogy van munkahelyem! |
|
Este megint szülői értekezlet! |
De jó, hogy van (legalább) egy szuper gyerekem! |
Lehet persze ezekkel nem egyetérteni. És ér is! De mielőtt ebbe az irányba indulunk, nézzük meg, hogy tényleg olyan rossz dolog-e felhívni valakit, akit szeretünk/olvasni egy jót/megnézni a felhőket, ahogy szaladnak az égen/megúszni egy égési/fagyási sérülést/minden hónapban megkapni a fizetést/mindennap ránézni(gondolni) a gyermekünkre?
Akár egyetértetek velem akár nem legyen szép napotok, és bízom benne, hogy minél többen felveszitek ma a kesztyűt és legalább 5 alkalommal átfordítjátok a gondolataitokat, és használjátok azt a varázspálcát ami a két fületek között van :)
